Tomek versei

 Máris hiányzol     Te vagy nekem az Élet, S most nélkülöznöm kell az életet. Ha nem vagy velem, belül meghalok. Ilyenkor felhők takarnak el minden csillagot.   Te vagy nekem a Minden, S most nélkülöznöm kell minden szépet. A gyengéd ölelést, a forró…

Andinak írtam ezt a verset ajándék gyanánt a kilencedik hónap fordulóján és kilenc szál rózsa kíséretében adtam oda neki. Nagy sikert aratott! :D Kilenc szál rózsa   Kilenc rózsát kaptál tőlem, S én cserébe kilenc csodás hónapot. Oly csekély a virágok értéke,…

Egyik legrövidebb versem! :) Ezt a versemet és a "Minden lélegzetem" címűt egy párszáz méteres séta alatt fogalmaztam meg fejben. Alig vártam, hogy papír és toll legyen a kezemben! :D Karjaidban örökké…   Úgy érzem magam, mint utolsó sugárnyaláb,…

 Hinni tanulj   Hangom nem hallja senki, csak belül kiáltok: Tanuljatok hinni lázadó diákok!   Higgyétek az ész, s a szellem erejét, S hogy együtt építjük a jövő kezdetét!   Álmotok, célotok mindig vigyázzátok, Míg az élet iskoláját ki nem…

Vannak versek, amiknek nincs apropója! Na, ez épp ilyen! :D Halálraítélt   Dohos cellájában félmeztelen teste. Nem jelentett nyugalmat számára az este. Nem aludt csak sírt, azt is halkan tette, Utolsó vacsoráját egy patkánynak vetette.   Neki a kulcs csörgése,…

Féltem   Égben jár a lelkem, hol szűzi csönd honol. Tiéd lett a szívem, mely titkon elrabol.   Elrabol, és el nem enged, a lélek szárnyán száll tova, Hol szeretet és békesség nem múlik el soha.   Két szív, két lélek, mely sokáig távol volt, Együtt…

A családi hátteremet ismeri aki ismeri, aki nem, az meg tud következtetni a Fekete bárány c. versemből. Íme: Fekete bárány   Mára már tudom, milyen az árvának. Tán egykor tudtam még, mit hívnak családnak. Mostanra úgy érzem a régi emlékek Csak részei voltak egy…

Egy vers abból a korszakból, amikor ingáztam Pest és Kecel között. Esti vonat   Vonatom egyre mélyebben ássa magát az éjszakába, S a táj már a szemem elől el-elvész; Csak a kerekek morajlása hallik, És az az ismerős, lágy lüktetés.   Mintha ismerné…

Egy régi-régi vers, amit kis híján kidobtam, mert mai fejjel már nem tetszik, de aztán végül megkegyelmeztem neki. Így vagyok nagyjából 5-6 versemmel. Ezek is én vagyok!!! A Nyílván más verseket írtam 13-14 éve, mint most, de legalább tudok mihez viszonyítani! Most sem sikerül…

Hát igen, Andival történt szakításunk mély sebet hagyott dúrván nyolc évvel ezelőtt bennem és kilenc hónap kellett ahhoz, hogy újra úgy tudjak lányra nézni, hogy járnék-e vele vagy sem. Ez annak köszönhető, hogy tulajdonképpen ő volt a legelső igazán komoly kapcsolatom.…

Ez a vers tipikus példája a tinédzserkori szerelmes verseimnek. Vicces rá visszagondolni, de abban az időben egy perc alatt úgy bele tudtam szeretni valakibe, hogy úgy éreztem, hogy meghalnék érte! :) Sokat tanultam minden egyes lánytól, akár hideget akár meleget kaptam és ezt…

Ezt a versemet 14-15 éves koromban írhattam. Akkoriban szörnyen gyötört a magány, és tudtam, hogy valahova tartozni akarok, de nem volt világos, hogy hova. A bizonytalanság és a remény kettőssége szinte felőrölt és ezt az életérzést örökítette meg akkor ez a…

Életem egyik meghatározó korszaka volt, ahogy sokan másoknak is, a középiskolában eltöltött évek. Én akkoriban kollégista voltam 5 évig és számomra ez az 5 év sokféle tanulságot foglalt magába. Jót ér sosszat egyarát természetesen. Sok-sok értékes embert ismerhettem meg ott…

Ezt a versemet tekintem tinédzser korom legérettebb versének. Ez magában foglalja azt, ahogy az életpályánk folyamatosan változik és egyben azt is, ahogy az emberek hangulata, érzelmei változnak. Mind a négy évszak másról szól, de mind része a…

 Az álmok valóra válnak     Még meg sem születtél, de a fejekben már régen, Rólad szóltak a sorok egy majd’ évtizedes mesében. Terólad szőtte álmát két nemes lelkű kamasz, S lám fél év sem kell, eljössz, amint itt a tavasz.   Izgalmas,…

Álom és valóság   Az ágyamon elterül ólomsúlyú testem, S a fáradt Napot elnyeli az este. Ébren vagyok még, nem jő szememre álom, Nehezen telik az idő, s a hajnalt várom.   Az óra lelassul, a mutató is rest, Az idő egy percre megáll, s örökké tart az est.…

 A lélek szárnyán   Vándorló vagyok, vándormadár, Ki folyvást ágról-ágra száll. S kit egy gondolat éltet: szabadság! Röptében boldog, vonzza a magasság. De ha leszáll is, tudja: lelke az égben jár, Hűs fellegeken át, hol békesség, s magány… Hitvese a…

Szinte hihetetlen, hogy hányszor estem már el életemben! Hányszor éreztem már kilátástalannak a helyzetemet! Hányszor szerettem volna egyszerűen csak feladni a küzdelmet... Mikor végül sikerült felállni és továbblépni, akkor éreztem azt, ami a következő sorokban…

Az alábbi vers egy sikeroktatóm tanfolyama alatt fogalmazódott meg bennem. Ott azt tanultam, hogy bármit is szeretnék kapni az életben, először ugyanazt kell adnom. Az élet egy adás-vétel, ahogy az oktató mondta és fontosnak tartotta, hogy vegyük észre, hogy az adás áll az első…

Ez a versem leginkább arról szól, hogy mindenkinek van lehetősége a jobb minőségű életre, ezért nem különösebben tudom sajnálni a koldusokat. Mindenkinek saját maga kell, hogy vállalja a felelősséget az életéért. Én azt látom, hogy akik kéregetnek, azok épp ezt felejtik el.…