A családi hátteremet ismeri aki ismeri, aki nem, az meg tud következtetni a Fekete bárány c. versemből. Íme:
Fekete bárány
Mára már tudom, milyen az árvának.
Tán egykor tudtam még, mit hívnak családnak.
Mostanra úgy érzem a régi emlékek
Csak részei voltak egy hazug mesének.
Ostoba mese, melyben se királyfi, se királylány;
Van helyettük viszont egy fekete bárány.
Buta kis bárány, kit félre lehet vezetni,
Egy ideig, aztán kezd felcseperedni.
A bárány, kibe sokszor belé- belérúgtak,
Nem feledi sosem a sérelmes múltat.
A sok szidást, az állandó gyűlölködést,
A gyengébb ellen irányuló működést.
Fekete bárány! Igen, az vagyok!
Más, de cseppet sem rosszabb nálatok!
Ti azt hiszitek, hogy most csak lázadok,
De marad még tátva a szájatok!
