Napsugár az égen
Merre menjek? Hová? Mért merengek?
Mért követem útját a fellegeknek?
Hisz mellettem vagy, s tudom: rád számítok.
Bármerre járjak, csak rád áhítok!
Melletted jó. Zárj hát örökre szívedbe!
Nélküled a világnak vagyok én kivetve.
Mint a száműzött, mely örömét keresi,
De mások világában soha meg nem leli.
Száműzöttként éltem, igen! De rád találtam!
Rád, az örökké fényes napsugárban.
Érted kélnek a felhők, veled játsszanak, nevetnek,
S én azt hiszem, téged már örökké szeretlek!